Horgásztó - Események - Beszámoló

2016-06-04

Kivételes esemény töltötte meg színültig a  martonosi határban található Tandari tanya rendezvénytermét az elmúlt hétvégén. Tandari László vállalkozó és családja meghívására, aki Laci 45.születésnapját használták  fel arra, hogy köszönetüket fejezzék ki minden lelkes közreműködőnek és üzlettársnak, akik az eltelt évtized során aktívan részt vettek a szabadidőközpont kiépítésében. Az alföldi nagy síkság-járás közepén kialakított pazar zöldövezettel körülvett közel kirándulóhely mára  kisgyermekes családok-társaságok pihenő-, és szórakozóhelye  egész éven át, ahová Vajdaság minden szegletéből és Magyarországról is érkeznek a látogatók. Csendes, nyugodt, példásan karbantartott, gyönyörű hely szabadidőközpontunk a kikapcsolódásra, pihenésre, amely számos családos buli, rendezvény, születésnap, évforduló, keresztelő, táborozás, elsőáldozás, bérmálkozás, lakodalom és céges összejövetel színhelye volt. A horgásztó környékét körbejárva vendégeink egycsapásra szívükbe zárták a cuki kis tavacskát, a testi és lelki pihenés zöld oázisát, amelyet a mindig mosolygós, türelmes és önfeláldozó tógazda megálmodott. A szombati, hajnalig tartó gondtalan mulatozás és barátkozás az összefogásról, a barátságról, az álmok megvalósításáról és egymás megbecsüléséről, segítéséről szólt. Tandari László ünnepelt tanyagazda hol elcsukló hangon hol viccesen idézte fel a közelmúlt, sokszor áthidalhatatlannak tűnő akadályainak legyőzését – keményen kitartva az elsődlegesen kitűzött nemes cél elérésén, miszerint ha törik ha szakad, de ide a hatalmas semmiség közepébe, egy mindenki által közkedvelt zöldövezetet és szabadidőközpontot épít.

A szombatesti rendezvény ékes bizonyítéka annak hogy közel 10 év után végre valahára ez az álomkép, ha nagy lemondások árán is, de mégis megvalósult ! Köszönőlevelet kaptak azok a vezető személyek akik egy  évtizeden át részt vettek a munkálatokban:  Bartók József, Rekecki Károly, Darabán Zoltán, Gubi László, Törteli Zsolt, Kovács László, Gyulai Özvegy Andrea, Sarnyai Rudolf, Dukai György, Száraz József, Pakai Antal, Pánity Gábor, Berényi Ottó, Nagy László, Molnár Szilveszter, Molnár István, Sándor Imre, Kulcsár István Szalma Gábor, Sóti Attila, a Metalmania dolgozói és még sokan mások. Kiváló munkájuknak köszönhető, hogy a hétvégén megtörténhetett a szabadidőközpont, a rendezvényterem és a vendégszobák műszaki átvétele, amelyek a legszigorúbb szabványok betartása mellett épültek fel – így a rendezvény egyben a központ hivatalos megnyitását és felszentelését is jelentette. Szavelin Zoltán atya szavai szerint, miután ünnepélyesen felszentelte a központot : ez a közösségi pont a béke és barátság zöld oázisa, amely  kistérségünk minden hívőjének és polgárának becsületére kell vállnia és amit mindannyian büszkeséggel mutathatunk meg a nagyvilágnak és látogatásunkkal, jóhírének terjesztésével szolgálnunk kell ezen vizionárus elképzelés további népszerűsítését – mivel ezt mérhetetlenül kiérdemelte a Tandari-tanya és tulajdonosa László. Szívem szerint még egy hatalmas köszönőlevelet adtam volna át mindannyiunk nevében mégpedig Tandari László vállalkozónak, amiért fáradtságot és pénzt nem sajnálva a végsőkig kitartott, hogy ez a tanya megmaradjon, újjászülessen és tartalmakkal megtöltve szolgálja a közösséget, jövedelmet termeljen és munkahelyet biztosítson a falusi asszonyok, fiatal családok és szegény sorsú emberek számára. Amikor 2013 júniusában Tandari László barátomnak azt ígértem, hogy az elkövetkező időszakban kiemelt figyelmet szentelek a tanya fejlesztésére és felfuttatására tudtuk, hogy figyelembe véve a jelenlegi nehézkes életkörülményeket, korántsem könnyű feladatba vágunk bele, azonban bejárva horgásztó környékét és meghallgatva László elképzeléseit a tanyával kapcsolatban, észrevétlenül szívembe lopta magát a környezet és azonnal éreztem és döntöttem, hogy ennek a nehéz kihívásnak igenis mégiscsak megpróbálok eleget tenni – ma, három év és számtalan álmatlan éjszaka távlatában magam is nehezen fogom fel, hogy végre mégiscsak sikerült ! Ma kis cégünkben már mindenki pontosan tudja mit kell megvalósítania és azt mi módon érheti el a kis kollektív szimpatikus csapata, akik főtevékenységük mellett, csecsemőként gondozzák az említett létesítményt, amelyet a mindig mosolygós, türelmes és önfeláldozó tógazda, közel egy évtizede megálmodott. Köszönjük Neked Tandari Laci - jó helyen, jó emberek közt mindeki jól érzi magát - így egyszerűen és szerényen - ez sikered minden titka, légy rá büszke és óvd meg azt az utókornak !

 

 


2014-12-19

Karácsony küszöbén

Megújult köntösben és tartalmakkal várta az idén Nők napjára látogatóit a martonosi Tandari Tanya, befejeződtek a  zárómunkálatok a rendezvényteremben, megújult a bútorzat, így a sikeres szilveszteri bulit  horgászbál, számos szülinap,  céges találkozó, elsőáldozás, keresztelő, lakodalom és horgászversenyek követte. Időközben elkészült az új rekreációs horgásztó kivitelezési terve és építkezési engedélye, így hamarosan kialakulhat egy új 2,5 ha hasznos vízfelületű tó, kísérő objektumokkal, szálláshelyekkel, stranddal, cukrászdával,kávézóval, rendezvényplatóval valamint autóbusz és gépjármű parkolókkal.

Horgászidényünk sikeresen zárult november 15-én, horgászvendégeink (623) összesen 1757 pontyot és 134 amurt zsákmányoltak (hozzávetőlegesen 6,5 t). Idei újdonságunk az internetes helyfoglalás és versenyzés beváltotta a hozzáfűzött reményeket és a hűségpont ranglista győztesei -  (az év folyamán legtöbb pontot összegyűjtött horgászok) nyereményben részesülnek a február 21-i pecabálban. Érdekességként megemlítjük, hogy legtöbb horgász április-május-június hónapban látogatott el tavunkra, a kifogott pontyokból 1023 volt 2 kg, 674 drb 4 kg, 58 drb pedig 7 kg, az amurok közül pedig 101 drb súlya volt 4 kg fölötti. Látogatóink (7571) 80 % Vajdaságból, 5% Szerbiából, 15% pedig külföldről érkezett hozzánk. Tanyánk 2015-ben is hagyományos rendezvényekkel várja látogatóit : újévvárás, horgászbál, nőnapi bál, majális, Fishmánia  horgásziskola, családos hétvégék,  nemzetközi  preferánsz Kupa, főzőversenyek, nyárbúcsúztató, Márton-napi libás est, disznótoros hétvégék, Feeder Kupák, felnőtt és ifjúsági versenyek mellett , szüli- névnapi  bulik, elsőáldozások, keresztelők, lakodalmak, vállalati-osztály-sport találkozók, ballagások, sport rendezvények, táborozások, képzések, tanácskozások, iskolai kirándulások, nyugdíjas találkozók részére választhatják helyszínűl  tanyánkat az érdeklődők - tanácsos ezeket (a utóbbi időben kifejezett érdeklődés miatt)  idejekorán lefoglalni !

A 2015-ben tervezett beruházásaink: a tanya összkomfortos szobáinak befejezése és bebútorozása, az új tó és rekreációs központ épületei kivitelezési munkálatainak folytatása.

Minden kedves látogatónknak Békés, meghitt Karácsonyi ünnepeket kíván a martonosi Tandari-szállás lelkes csapata és Tandari László vállalkozó családjával ! 


2014-11-08

2014

A martonosi határban található Tandari tanya és horgásztó egyre nagyobb népszerűségnek örvend,     ismert, közkedvelt és felkapott hely a látogatók körében, hiszen ma már központi épületegyüttes, fedett nyitott teraszok, foci-pálya, gyermekjátszótér valamint ízlésesen kialakított főzőhelyek várják az idelátogatókat.

A mintegy 22 ezer közelmúltban elültetett facsemete mára belombosodott, nagyszerű táborozó helyeket biztosítva ezáltal a sátorral érkezőknek. Majáliskor is nagyon sok család  kirándult a tóra, ahol reggeltől estig nagyszerű, minden korosztálynak megfelelő műsort élvezhettek. A tóparton kialakított új főzőhelyeken fiatal kisgyermekes családok-társaságok pihentek, szórakoztak  egész nyáron át, akik Vajdaság minden szegletéből és Magyarországról is érkeztek. Csendes, nyugodt, példásan karbantartott, gyönyörű hely tavunk kikapcsolódásra, pihenésre, a nyári időszakban számtalan családi buli, rendezvény, születésnap, évforduló, keresztelő, táborozás, elsőáldozás, lakodalom és más céges összejövetel színhelye volt tanyánk területe. Vendégeink körbejárva a horgásztó környékét egycsapásra szívükbe zárják a cuki kis tavacskát, a testi és lelki pihenés zöld oázisát, amelyet a mindig mosolygós, türelmes és önfeláldozó tógazda és családja megálmodtak közösségünknek.

A páratlan szépségű vonzerő ami a tanyát jellemzi és megkülönbözteti, egyben a versenyképességet is biztosítja, modern és hagyományos marketing eszközök alkalmazása révén gyorsan ismertté tették a tanyát.

Ebben nagy segítségünkre voltak a látogatók, akik véleményükkel, elvárásaikkal és nemutolsó sorban szolgáltatásaink igénybevételével aktívan hozzájárultak,hogy ma ez a horgásztó többet nyújthat látogatóinak vetélytársaitól. A horgásztó többnyelvű honlapja adatbázisával, aktualitásával, interaktív kapcsolatba kerülve a látogatókkal, robbanásszerűen megugrott a tóról értesült emberek, látogatók száma. A 2014. évben tanyánk kedvezményes feltételek mellett kényeztette célközönségát, színvonalas kínálattal és gyümölcsöző baráti együttműködésből kialakított programcsomagokkal fűszerezve, elsősorban Martonos, Tóthfalu és Velebit településekkel karöltve. Vendégeink hozzászólásai, a dicsérő szavak, riportok, megjegyzések mind fő értékeink: a csend, nyugalom, páratlan tisztaság és rend, kellemes környezet, családias légkör és fogadtatás, vidám szórakozás, biztonságos kikapcsolódás létjogosultságát bizonyítják.

Számunkra külön erény hogy fáradozásunkat látogatóink értékelik és támogatják, tenniakarásunk átragad vendégeinkre is, akik ezt számtalanszor szóvátéve, maguk is rendkívül fegyelmezetten és környezettudatosan viselkednek rekreációs központünk területén – óvják közvetlen környezetünket !

A rendezvények  és közösségépítő összejövetelek szervezése egyik vonzerőnk, ami esetenként többszáz érdeklődőt csalogat ki tanyánkra - van aki csak tájékozódni jön, kíváncsi a szimpatikus környezetre és a zöldövezet csábító varázsára – de később már visszajáró vendégként jön el hozzánk családostól.

A tanya egyedi épületegyüttese és a kis akácos erdő méltó körítés a szabadban rendezett bemutatók,  kiállítások, előadások, diák képzések, sport rangadók szervezéséhez, melyek teljes média megjelenítéssel készülnek, ezúton is megköszönve a médiaházak és újságíró barátaink önzetlen és lelkes támogatását, ami nagyban hozzájárul tanyánk népszerűsítéséhez. Számos lelkes horgászújságíró rendszeres látogatója tavunknak, az általuk készített élménybeszámolók “elsőkézből” születnek, komoly  színvonalat jelentenek.

 Az idei nyárbúcsúztató családi napon a látogatók különböző főző-, és horgász- megmérettetésen vettek részt tükrözve a vidám hangulatot és kellemes kikapcsolódást tavunkon. A családokkal együtt természetesen rengeteg gyerkőc is kilátogatott a tóra, öröm volt látni önfeledt hancúrozásukat, egész nap gyermekzsivajtól volt hangos horgásztavunk – hiszen elsősorban a jövő nemzedékek érdekében tesszük dolgunkat ebben a gyermekparadicsomban.  Büszkeséggel jelentjük ki, hogy a jótékonysági rendezvények  bevételét a  fogyatékkal élő gyermekek segítésével foglalkozó civil szervezetek nemes célú támogatására ajánljuk fel.  

 

Jó helyen, jó emberek közt minden ember jól érzi magát .......... egyszerűen - ez sikerünk titka. 

 


2014-06-04

TISZAVIRÁGZÁS

(Idézet Dr. Hamar József ökológus „Virágzott a Tisza !” című írásából.)

A cianid- és a nehézfémszennyezés idején aggódva gondoltunk a tiszavirágra. Vajon túléli-e a szennyezést ez az igen érzékeny és szívünknek oly kedves teremtmény ? A cianid levonulása után több helyen találtak túlélő példányokat, így reménykedhettünk megmaradásában. A tiszavirág a kérészek ősi csoportjába tartozik, több százmillió éve él a Földön,  konzervatív életformájú és a környezeti változásokra igen érzékeny faj. A tiszavirág korábban számos európai folyóban előfordult, nagyobb tömegben manapság már csak a Tisza és mellékfolyói alföldi szakaszán él. Lárvájának telepei jobbára a meredek falú és agyagos mederszakaszon találhatók, ahol három nemzedék él együtt. A rajzáskor párosodik, ezután a pete (tojás) a mederfenékre kerül. A kibúvó lárva a meder falába fúrja be magát, itt három évig fejlődik 10-15 cm hosszú járatában. A harmadik év júniusában a lárva  előbújik és a parton vagy a víz felett felölti szárnyas alakját (imágó). Egy-egy élőhelyen a szárnyas alakok ugyanazon napon és órában bújnak elő és a víz felett cikázva keresik párjukat.

A szaporodás után a hím, majd peterakás után a nőstény is elpusztul. (Temető a Tisza mikor kivirágzik.) A Tiszavirág rajzása igen látványos és népszerű, egyedülálló jelenség, nem csoda, hogy ez a teremtmény egyben a Tisza szimbóluma is.                   A Tiszavirág igen érzékeny a környezeti változásokra, különösen a mederben történő beavatkozások és a víz szennyezése csökkenti életterét, ezért természetvédelmi oltalom alatt áll.  Megnyugvásunkra a tiszavirág nemcsak túlélte a rendkívüli szennyezéseket, hanem meglepetésünkre egyes években régen látott, hatalmas rajzásokat láthattunk. Az olykor több kilométer hosszúságot is elérő telepeik, a Tiszán kívül a mellékfolyókban is megtalálhatók, ami a vízminőség jelentős javulásának, a rajzásnak kedvező időjárásnak és vízállásnak köszönhető. 

        A Tiszában közepes vízszinttel vonult el a cianid, ugyanakkor a környező talajvíz magasabban helyezkedett el, aminek következtében a cianidos víz nem juthatott ki a mederből, így a meder falában élő, még „téli álmot” alvó kérészlárvák nem károsodtak.

                      Reméljük még egy ilyen környezeti tragédia soha nem fordul elő többé !

 


2014-04-19

VETÉLKEDŐ PONT(Y)OKKAL

VETÉLKEDŐ  PONTOKKAL

             Nem csak horgászverseny (házibajnokság) van most már a Fishmania tavon, pontverseny   (hűségpontbajnokság) is. Ha jól meggondolom ezt is olyan horgászversenyszerűen lehet megélni, csakhogy merőben máshogy, mint ahogy azt a hagyományos háziversenyeken szokás.

     Már eleve a „hagyományos sem hagyományos” ami az effajta zártrendszerű magángondozású „oázistavakon” rendeződik. Mert el kell mondani ezeket a rendhagyó versenyeket, csak pontyra, csak csukára és esetleg majd még attrakciónak esetleg valami más halra is, ennyire szelektíven, csak ilyen feltételek mellett lehet megoldani. Így aztán nem is csoda, ha az effajta horgászversenyek igen nagy népszerűségnek örvendenek horgászkörökben.  Annál inkább is, mivelhogy itt nem követelmény egy előző kvalifikáció, bárki részt vehet, „bármilyen” felszereléssel.

   Nos a Fishmania tavon egy újabb keletű verseny is született, „hűségpontverseny”. Ez az új verseny egészen más alapokon nyugszik és egy álló hónapig - évig  tart. Hogy „mifán” teremnek ezek a a hűségpontok?!  Most erről szeretnék „zengedezni”.

   A Tandari László a Tandari-tanya, a Fishmania tó tulajdonosa valamint a tanya mindenese Pálinkás József összedugták fejüket és kisütötték hogy tegyenek rá még egy lapáttal a Tandari Tanya-Fishmania tó népszerűsítésére és megszülettek a hűség(szimpátia)pontok. Mint ez utólag bizonyítást nyert, ötletük igencsak népszerű lett, hovatovább meglehetősen „vendégmarasztalónak” is bizonyult. Elvben ezúttal nem mi horgászok adunk hanem Ők adnak a Fishmaniások. De mit is kapunk – „piros pontokat” (nem feketéket),  mint az  annak idején az divat volt  iskolában?!

   Odaérkezem, már az is jutalmazódik. A kanizsai községen kívüli odaérkezőknek így már startban 2 pont jár, (községen belülieknek 1 pont). A még távolabbról érkezőknek már 3 pont. Aztán horgászom és fogok egy halat, két kilón aluli 1 pontot ér. Fogok egy nagyobbat két kilón felüli, ez már 2 pontot ér és így tovább négy kilón felüli 3 pontot, majd a 7 kilón túli 4-et.

   Döncivel állandó horgásztársammal fogtunk bele ebbe új megmérettetésbe. Azon a bizonyos pénteken nem győztük számolni a pontokat : 2,8 kilós, 3,82 kilós, másfeles aztán megint 2,92-es és így tovább. Aznap 6 pontyot fogtunk és én már nem is tudtam fejben tartani a számokat, újra mérésre nem volt mód, mivel a halak visszakerültek a vízbe. Szerencsére Dönci memóriája még jól dolgozik és  megjegyezte az adatokat. (Nem is csoda, egy egész évvel fiatalabb nálam, még csak 69 éves). El is határoztam veszek egy palatáblát, krétával–szivaccsal, iskolás módra fogom regisztrálni a megfogottakat. 

   Összejöttek a pontok, akkor még nem is tudtam kivel állok versenyben az élen, és akitől csak 1 ponttal maradtam le. De látván a fotókat a facebookon kezdett nekem gyanús lenni, hogy nem akárkivel állok szemben. Következő alkalommal  a tavon, már volt alkalmam személyesen is köszönteni Tóth Andrást, a kanizsai horgászegylet elnökét,  jeles versenyhorgászt. Elmondta, hogy most éppen egy német cégnek végez etetőanyag teszteléseket.

   Aznap még nem sikerült Andrást megelőzni, akkor még 2 pont hátrányom volt , de következő alkalommal már 5 pont előnyt könyvelhettem el, amin még én is csodálkoztam. Aztán a következő alkalommal már odaérkezésünkkor Pálinkás megkért bennünket, ha nagyobb halat fogunk, ne engedjük vissza, mert kellene egy bilboard készítéséhez lefényképezni. Hát fogtunk két nagyot  is „rendelésre” egyik 3 kilón felüli volt, a másik 4 kilón felüli. A „famózus” fotó technikai okokból  mégsem készülhetett el, de nekem a halak meghozták a pontokat.   Közben Tóth András is beerősített és sarkamba is eredt. Igaz nem volt nagy az előny, csak 1 pont, de az is elég volt  az „április havi” győzelemre. Én ugyanis-ugyanaznap egy árva halat nem tudtam fogni, de még kapásom sem volt. Csak egy halat kellett volna fogni az is elég lett volna, András elvitte a „pálmát”. Nem is csoda, olyan felszereléssel?! Csalikkal?! Tapasztalattal?!

   Hétfő még a hónaphoz tartozott, lett volna mód a javításra, de sajnos a tó akkor már nem dolgozott (hétfőn-kedden karbantartás miatt zárva tartanak).  Hát igen a szerencse forgandó.

                    Bojniczky György

 


2014-03-20

A színfalak mögött

( 2. rész)

 

Riportalanyom, Pálinkás József, a Fishmania-tó gondnoka és koordinátora az előző részben a már elkészült fejlesztésekről és újdonságokról mesélt nekem,most pedig a várható idei rendezvényekről és projektekről faggattam.

 

- Milyen események várhatók a tanyán 2014-ben?

 

- Sok és változatos programmal várjuk idén is a tisztelt lakosságot a tanyára. A május elsejei ünnepek lesz a tavasz első eseménye. A tavalyi sikereken felbuzdulva, természetesen idén is megszervezzük a majálist,és igyekszünk még színesebb,még ötletesebb programokkal kedveskedni a kilátogató vendégeknek. Ezt követően, május harmadikán és negyedikén házigazdái leszünk egy nemzetközi preferánsz-bajnokságnak, a környező országok legjobbjai látogatnak el tanyánkra és mérik össze „erejüket”. Júniusban a gyerekeké lesz a főszerep. A Testvériség SHE horgászegyesület szervezésében idén a Tandari-tanya ad otthont a horgásziskolának, ahol szemünk fényei megismerkedhetnek a horgászat alapjaival, a halfogás örömével, és egy hetet tölthetnek el barátságos környezetben együtt, a természetben. 

 

- Tavaly nagy sikert aratott a nyárbúcsúztató családi nap,idén is számíthatunk rá, hogy megrendezésre kerül?

 

- Természetesen igen. Itt viszont el kell mondjam, hogy a tavalyival ellentétben, idén nem kötjük egybe a feeder-kupát és a főzőversenyt a családi nappal. Sok versenyhorgász panaszkodott, hogy a tó körül sétáló,nézelődő vendégsereg nem szándékosan ugyan, de zavarja a nyugodt horgászatban. Érthető is ez,hiszen gondoljunk csak bele, a jobbnál-jobb( és sokszor méreg drága) botok ott hevernek a versenyzők háta mögött, éppen ahol a vendégek sétálgatnak. Hát legyünk őszinték, senki se repdesne az örömtől, ha a pl. 300 euró értékű versenybotra egy óvatlan vendég rálépne. Ezért kellett a változtatás, az indok pedig jogos. Így a főzőverseny idén augusztusban várható, a feeder-kupa pedig októberben. De nem hagyjuk ki a sorból a nyárbúcsúztató családi napot sem, erre mint ahogyan tavaly is, szeptemberben kerül sor.

 

- Mi a helyzet az épülő Fishmania 2-es tóval? A regionális útról is jól látszik, hogy nagyban folynak a munkálatok.

 

- Így van, a tómeder lényegében készen van, már csak egyengetni kell a talajt. A munkát viszont nagyban megnehezíti az eső- és talajvíz. A hatalmas munkagépek nem tudnak a süppedő talajon közlekedni, a sárban elakadnak, és az érdemi munka nem halad. Sajnos rá kell bíznunk magunkat az időjárás kegyességére. 

 

- Mik a tervek az épülő tóval kapcsolatban, hasonló lesz mint a már meglévő?

- Hasonlóság esetleg az alakjában lehet, mert itt is lesz egy félsziget. Igaz,jóval kisebb,de lesz. Különbségek viszont annál inkább lesznek. Először is ez a tó méretében jóval meghaladja az elődjét, 2,5 hektárnyi vízfelülettel( háromszorosa a réginek). Nem egy kimondottan pontyos tavat szeretnénk. Úgy tervezzük, hogy mindenféle,a tájra jellemző halfaj lesz benne, a kárásztól a harcsáig,és egy horgászat alkalmával 3 kg díjmentesen elvihető lesz. Szeretnénk még az idén horgászhatóvá tenni, ha az égiek is úgy akarják. Egyfajta rekreációs központot álmodtunk meg, kibérelhető faházakkal (bungalókkal), kávézókkal, és elkülönített stranddal. Egy olyan helyet, ahol nem csak a horgászat szerelmesei érezhetik jól magukat, hanem a család többi tagja is. Ez a tó tökéletes helyszíne lehet a nyári buliknak, hétvégi kiruccanásoknak, akár nagyszabású koncerteknek is.

- Ezek óriási tervek, melyekhez sok sikert kívánok!

Bödő Gábor


2014-03-20

A színfalak mögött

 

Mi, egyszerű horgászok, a tél beálltával általában (tisztelet a kivételnek) szögre akasztjuk legnagyobb becsben tartott felszerelésünket,és a tavasz közeledtéig elméletben gazdagítjuk magunkat,már ami a pecázást illeti. A Tandari-tanyán viszont ilyenkor sem áll meg az élet,sőt a színfalak mögött igen komoly munka zajlik. Így volt ez a mögöttünk álló télen is. Pálinkás József tógondnokkal beszélgettem az elmúlt időszak történéseiről.

 

-A tavalyi nyárbúcsúztató családi nap óta mik történtek a tanyán és környékén?

 

-Az úgymond „holtszezon” beálltával indult csak meg az érdemi munka. Óriási változások mentek végbe az elmúlt hónapokban. A visszajáró vendégeinknek az első szembetűnő dolog,hogy az egész udvar téglaburkolatot kapott,de mégis a legfontosabb, nevezzük úgy,a leglátványosabb a nagyterem befejezése volt. Elkészült a központi fűtés,a konyha,a bútorzat is a helyére került,és az egész terem ki lett lapozva. A téli időszakban is már jó pár születésnapi buli került megrendezésre,és az elmaradhatatlan újévvárást is megszerveztük,valamint az első horgászbálat,ami mondhatni,fergetegesre sikeredett! A Csaba-Duó most is kitett magáért,talpalávalóból nem volt hiány. Itt meg kell említsem a gazdag vacsorát,amit nagyon sokan dicsértek. Halászlé filézett pontyból túrós csuszával és szalonna pörccel,panírozott filézett hal,karadjordjevói szelet,bécsi szelet,malactekercs,disznószelet wellington módra,füstölt sajtos tekercs,mexikói,mimóza és orosz saláta,és még sorolhatnánk. De nem csak a vacsora volt gazdag,hanem a tombola is,többek között terembérletet és kismalacot is nyerhettek a szerencsésebbek. 

 

-Mekkora férőhelyes a terem?

 

-170 személynek tudunk ülőhelyet biztosítani,de nyári időszakban a szabadtéri skanzen is a vendégek rendelkezésére áll,ott még 70 fő elfér kényelmesen. 

 

-Úgy hallottam az elmúlt hétvégén is volt szervezett buli a tanyán,mesélne erről bővebben?

 

-Igen,minden hónapban egyszer a Metalmania kft. munkásai veszik birtokba a tanyát,úgynevezett „házibajnokságra”,ilyenkor horgászversenyt szervezünk,bográcsost főzünk és egy kellemes napot töltünk el együtt. Ezúttal Karapándzsity Attila bizonyult a legjobbnak,három szép pontyot sikerült szákba terelnie. A tanya vendége volt Tóth András ,a Testvériség SHE. elnöke is,akivel a jövőbeni együttműködésről,a közös szervezésű programokról beszélgettünk. 

 

-Ami az idei szezont illeti,milyen újítások várhatóak,illetve már vannak?

 

-Rengeteg újdonsággal várjuk vendégeinket az idén. A legfontosabb talán az új pontrendszer,ami napokon belül véglegesítve lesz. Ez annyit tesz,hogy minden,a honlapunkon regisztrált horgász egy adatlapot kap (fogásnaplót) ,ahol minden kifogott és minden megvásárolt hal után külön-külön,persze súlytól és darabszámtól függően pontokat írunk jóvá. Ezek a pontok minden hónapban,de leginkább év végén egy ranglistát képeznek majd. Akik ez a ranglista alapján a legjobbnak bizonyulnak,értékes ajándékokban részesülnek. Másik fontos,és szintén egyedülálló újdonságunk az online helyfoglalás. Akár otthon,a számítógép előtt ülve is biztosíthatunk magunknak horgász-,illetve főzőhelyet. Nem kell attól tartanunk,hogy esetleg nem lesz szabad rostélysütő,vagy valaki a kedvenc helyünkre ült le horgászni. De természetesen a már meglévő telefonszámokon is elérhetőek vagyunk,és így,hagyományos módon is lehet helyet foglalni,bármilyen alkalomra. Ugyan nem kimondottan a horgászok kényelmét szolgálja,de megemlíteném még a kiépült riasztó rendszert és járőrszolgálatot is,amelyek a biztonságért felelnek. Hamarosan elkészül az állandó,on-line kamerarendszer is,ahol a honlapunkon bárki élőben kémlelheti a tavat és környékét,az éppen aktuális időjárási viszonyokat,vagy csak kíváncsi,hányan fárasztanak éppen. Ezzel párhuzamosan tudunk biztosítani internet kapcsolatot is (Wi-Fi), így minden okostelefonnal rendelkező horgász akár azonnal feltöltheti a fogásról készített képet – fejezte be József.

 

Bödő Gábor


2014-03-06

Premier előtti vetítés

 

Akár így is nevezhetnénk azt a vasárnapot,amikor meghívást kaptunk harmadmagammal a Fishmania-tóra egy nyitás előtti tesztpecára. Tóth András,a Testvériség SHE elnöke és Karapándzsity Attila voltak társaim ebben a nemes felkérésben.

Reggel 8-kor érkeztünk,de olyan fitt volt mindenki,mintha nem is egy március eleji ködös,hűvös vasárnap lett volna. Hexi,a hűséges házőrző vizsla arasznyi farkát csóválva jelezte,ismerős arcokat lát. Vidáman kísért bennünket a tópartig,majd ment a dolgára (mintha sok lenne neki). Egymástól nem messzire szemeltük ki a helyet,hisz ha már hárman vagyunk,legalább beszélgetni tudjunk. Gyors kipakolás után már repültek is a feeder szerelékek a vízbe,megannyi féle csalival tuningolva. Kora tavasz lévén,én csontival és gilisztával indítottam,eleinte a mély vizeket célozva. András és Attila különböző pelletekkel próbálkozott,hisz az édes szájú pontyok pillanatnyi igényeit előre sejteni sem lehet. Talán 20 perc telt el amikor gyenge,de határozott húzásra lettem figyelmes a spiccen,szolid bevágás után egy kiló körüli pontyocska vigyorgott rám a merítőszákban. Bejött az élő csali! -gondolván,újra csontit raktam a horogra. A nagy igyekezetben észre sem vettem,hogy Attila is az első halát terelgeti,csak merítőszák loccsanásából jöttem rá,itt bizony esznek a pontyok! Jó szokásomhoz híven ( mert volt már rá példa hogy a botot egy másik bottal kellett „kipecázni” a vízből) kiengedtem a féket és egy-két fotó erejéig odasiettem. Épp Attilát fotóztam,ahogy kihúzott derékkal pózolt a szép szál hallal,amikor András odaszólt,hogy jó volna ha visszamennék,mert muzsikál a fékem! Michael Johnsont rövidtávon megalázó sebességgel repültem vissza a botokhoz,de természetesen ez a lenyűgöző teljesítmény sem volt elég ahhoz,hogy botszaggató barátomnak meglepetést okozzak. Laza zsinór,üres horog fogadott. Éppen újra felcsaliztam a horgot,amikor András is kapást észlelt. Laza bevágást és rövid terelgetést követően már szákban is volt a halacska. Közben befutott József,a tógazda és jó vendégváró módjára forró kávéval üdvözölt bennünket,mindannyiunk nagy örömére! Összegyűltünk hát egy frissítőre,kis taktikai megbeszélést tartani,de közben mindenki félszemmel a saját botjait kémlelte,mert mint láthattuk,a pontyok nem fáznak és nem is lusták,viszont éhesek! Talán egy negyed órája tarthatott a traccsparti,amikor András botja ismét megmozdult,mégpedig teljes erővel! Görbült a spicc rendesen,majd egy lendületes húzást követően kiugrott a bottartóból és a vízben landolt. A lehető leggyorsabb reagálásnak köszönhető,hogy András még a bot nyelét éppen hogy elérte,másképp a már csak a fentebb említett bot kipecázós technikával tudtuk volna a nem eldobni való pálcát megmenteni. Hamarosan kiderült,hogy egy jó hármas tükrös volt a galiba okozója,meg is kapta méltó büntetését,kénytelen volt velünk fényképezkedni! Természetesen minden kifogott hal kíméletes bánásmódban részesült,és a legrövidebb időn belül visszanyerte szabadságát! A nap hátralévő részében már csökkentek a kapások,de azért most sem csalódtunk a tóban,a hideg,kora-tavaszi időben is hozta a jól megszokott formáját. Közös elhatározással pakoltunk össze,és egy sikeres,halban gazdag napot magunk mögött tudva búcsúztunk a helytől.

Megköszöntük Józsefnek a szívélyes vendéglátást,és büszkén állapítottunk meg : a tó készen áll a nyitásra! A pontyok mint mindig, most is éhesek voltak,a csalit illetően még válogatnak kicsit,de a tavasz közeledtével ez köztudottan változik majd. A mindenre elszánt horgászok pedig március 8-ától a tóparton kipihenhetik a téli hóátfúvások okozta fáradalmaikat. 

 

Bödő Gábor


2014-01-07

Mozgalmas évet zártunk Bödő Gábor

Mozgalmas évet zártunk Bödő Gábor

Mozgalmas évet zártunk!

 

 

2013 elején még nem sejthettük mekkora változások fognak végbemenni az év folyamán. Egyik terv a másikat érte,ötletek ötletek hátán,eszmefuttatásból nem volt hiány. Aztán szépen lassan kitavaszodott,és ideje volt a nagy ötletekből valóságot formázni,ha nem is mindből,de legalább egy részéből.

Ekkor még a hatalmas terem építése folyamatban volt,építőanyag mindenütt,homok,mész és cement kupacok tarkították a tanya udvart. Pálinkás József –a tógazda- rendszeretete viszont felülmúlta az építőmunkások mindennapjait színesítő kupacokat,és alig két hét leforgása alatt olyan rendet varázsolt,hogy nem lehetett ráismerni a környezetre. A szezon megkezdődött és a természet pezsdülésével együtt horgászok hada vette birtokba a tavat és környékét. Jöttek is a szebbnél szebb fogások,technikák tönkelegét próbálgatták a horgászok,a legkülönfélébb csalikkal felszerelkezve igyekeztek minél több halat a szákba terelni. Lassan kitavaszodott,és a környezet élénk zöld ruhát öltött. Az első tavaszi rendezvény nem is lehetett más mint a már-már hagyományosnak nevezhető május elsejei ünnep. A tanyát és környékét ellepték a pihenni,kikapcsolódni vágyó emberek,főztek,horgásztak,a gyerekek játszottak,volt aki sátrat állított. Azt hiszem mindenki a lehető legjobban érezte magát,amihez a változatos és szórakoztató programok is nagyban hozzájárultak. Aztán beköszöntött a nyár,a versenyek és rendezvények időszaka,amikor a sürgés-forgás a mindennapjaink részévé vált. Az elviselhetetlen meleg és a hideg sör szezonja. Jó néhány esküvői fotózásnak,keresztelőnek,évfordulónak adott már otthont a tanya,még a legnagyobb kánikula idején is,hisz a robusztus épület vastag falai közt nincs szükség klímára,a hőmérséklet akkor is kellemes,ha odakinn 40 fok van. Nyár végén,első alkalommal került megszervezésre a Fishmania-kupa,egyéni úszós verseny,mely a gyorsan betöltött jelentkezésekből ítélve nagyon sikeres volt. Köszönet illeti ezért Kanyó János szervezőt,aki profi módon bonyolította le a verseny menetét! Ezzel egy időben harci bemutató és íjász verseny is volt a tanyán,amit a zentai St. Longinus és az Arcus hagyományőrző egyesületek biztosítottak,egy színes és mulatságos műsor keretében. A kilátogatott vendégek pedig láthatóan jól érezték magukat,a kicsiknek kézműves foglalkozás,és az íjászat kipróbálása is biztosított volt. Néhány héttel később az első Családi Nap is megrendezésre került,mely magában foglalta az első Fishmania feeder- és gasztrokupát. Nyugodtan kimondhatjuk,ez is nagyon jól sikerült. Baté Nándor a feeder kupa szervezője óramű pontossággal vezette le a versenyt,és ha figyelembe vesszük mozgáskorlátozottságát is,hatalmas elismerés illeti a profi szervezésért. A gasztronómia kedvelői is kitettek magukért,megannyi ízletes étel-remeket varázsoltak az asztalra. A legjobbaknak járó serlegeket ezúttal is az „Együtt veled értük” egyesület biztosította,valamint a jelképes belépőkből összegyűjtött összeget is,mint egy adományt,ennek az egyesületnek ajánlotta fel Tandari László,a tanya tulajdonosa. Ez már a sokadik,és nem is az utolsó eset,hogy egy-egy rendezvényből befolyt összeg jótékony célokat szolgál. A mai világban ez már példaértékű. Ahogy hűlt a levegő,úgy fogyatkoztak a szabadtéri programok,ritkultak a mindenre elszánt horgászok is. Szezon vége részben a nyugalom,részben a feltöltődés időszaka,de mi sem zárhatná szebben az évet,mint egy igazi szilveszteri buli,az időközben teljesen elkészült hatalmas teremben. Volt is vendégsereg,dínom-dánom,ahogy azt ilyenkor szokás.

Ezzel hagytuk magunk mögött a 2013-as évet,amely minden tekintetben sikeresnek mondható. Újult erővel,új tervekkel kezdjük az előttünk álló esztendőt,ami -ha Isten is úgy akarja- még sikeresebb lesz. Ezúttal (tervek szerint) a februárban esedékes horgászbállal kezdjük a szezont,de a részletek még váratnak magukra. Friss,naprakész információk a www.salas-tandari.com illetve a www.facebook.com/TandariLake oldalon várja a kedves érdeklődőket,2014-ben is! Boldog új évet kívánunk!

 

 

Bödő Gábor


2013-12-27

Karácsonyi kívánság

 

A karácsony mára az ajándékozás fogalmával lett egyenlő. Nagy sürgölődések közepette készülődnek az emberek az ünnepre, ami főleg a vásárlásban és a főzőcskézésben merül ki. Korra, nemre, vagyoni állapotra való tekintet nélkül mindenki ekkor akar nagyot domborítani. Nem mondom, hogy nem felemelő és lélekmelengető a fenyőfát családostul körülállni, végignézni a kicsik csomagnyitogató izgatottságát. De néhány év óta érzem, hogy számomra nem ez a leglényegesebb.

Ünnepünket év vége felé tartjuk, ezért kínálkozik az esztendős számvetés, a testünk-lelkünk leltárja. Ahogy az ember kinövi a fiatalos világmegváltó tervekkel átszőtt életszakaszát, egyre inkább fontossá válik számára, hogy a Teremtő ne találjon hiányt az utolsó rovancsolásnál, ezért jelentősen rövidül a kívánságlistája.

Mint minden halandó – beismerem – az év folyamán gyakran apróságokért ráncigáltam az égieket. Visszagondolva elég nevetséges dolgokat kértem tőlük, még akkor is, ha az adott helyzetben életszerűnek tűntek. A legtöbbször az időjárással kapcsolatban voltak elvárásaim.

Horgászként az évszakoktól függetlenül kifogástalan időjárásért esedeztem. Nem könnyű teljesíteni a majdnem laboratóriumi elvárásokat (18–22 fokos hőmérséklet, szélcsend, csapadék nélkül...). Kishitűségemre vall, hogy amikor az előző esti takarodó után a teremtőmnek tudtára adtam ezeket a feltételeket, nemigen bíztam teljesítésükben. Ezért meleg ruhát, esernyőt, vízhatlan kabátot, gumicsizmát csomagoltam a gépkocsiba, meg szél esetére egy doboz szőlőzsírt. De leginkább hiába vittem az extrém cuccot, a vízparton többnyire a kért időjárás fogadott. Ez még november végén is érvényes volt, mert rövid ujjú pólóban horgásztuk végig a Bálint-tavi csukázóversenyt, pedig a –40-re alkalmas síruhámat is beraktam járgányba. Utóbb visszagondolva, illett volna napnyugtakor, a szokásos esti metakomunikációnál elnézést kérnem és megköszönnöm a segítséget.

Versenyeken helysorsoláskor, amikor belenyúltam a kalapba, ismét a fentiek segítségét kértem, hogy jó helyet húzzak. Ez hol bejött, hol nem, de a köszönet elmaradt. Igaz, a felhányás is. Az a kérés, hogy horgászat közben sok, vagy nagy halat fogjak (esetleg mindkettőt), horgászberkekben természetes. De ki látott pecást keresztet vetni a nagy hal kifogása után? Pedig a focisták ezt gyakran megteszik, mind pályára lépéskor, mind gólszerzés után.

Az is megesett velem, hogy pontatlan volt a kívánságom. Az egyik decemberi csukázóviadalon gyéren kapott a hal. Az egész tavon egyetlen ragadozót fogtak három óra alatt. Mikor láttam, hogy csuka nemigen jár arrafelé, sügeres szerelékre váltottam, és bedobás után „csak egy kapásom legyen!” fohászt küldtem az éterbe. Kérésem meghallgattatott, és pár percre rá jött is a kapás. Szép, határozott karikaemelkedés, botgörbülés, bevágás és – semmi! Előbb elkeseredtem, mert tudtam, hogy ez a hal dobogót jelentett volna, de nyomban rájöttem, hogy nem volt precíz az óhajom. Nem azt kértem, hogy fogjak egy halat, hanem csak azt, hogy ráncigálja a botomat.

Most, hogy ideiglenesen szögre akasztjuk a halfogó felszerelésünket, illik tisztára törülgetni a botokat, megmosni a sáros csizmákat. Mint ahogy szerszámainkat rendbe tesszük, karácsony előtt a lelkünket is fényesre kell csutakolnunk. Ennek egyik feltétele az említett leltár. Most itt az alkalom, hogy megköszönjük mindazt, amit kaptunk, akár kéretlenül is. Elsősorban a legfontosabbat, magunk és hozzátartozóink egészségét, családunk békéjét, a becsülettel elvégzett munka örömét. Azután jöhet a hála a szép vízparti napokért, utólag is megköszönhetjük az elhessegetett felhőket, az elcsendesedett szelet és a kifogott halat.

Köszönetünk mellett fogadalmat is kell tennünk, hogy ezután nem leszünk önzők, és nem kérjük, hogy akadjon le ellenfelünk hala(!); nem fogunk elégedetlenkedni, ha szél fodrozza a vizet, vagy langyos eső mossa arcunkat; és főleg nem fogjuk az egész világot mozgató Teremtőnket értelmetlen kérésekkel zaklatni.

Miután lelkünket tisztába öltöztettük, helyet foglalhatunk az ünnepi asztalnál, és nekiláthatunk az erre a napra tartogatott legszebb idei pontyunk elfogyasztásához. Húzsvár József Szabadka


2013-12-16

Egy tó mely rabul ejtett ...

 Még legelején tartott a horgász szezon, amikor barátommal-iskolatársammal, a magyarkanizsai Juhász Gyulával elhatároztuk lelátogatunk a Martonos melletti Gyálai Holt-Tiszára. Gyula zöld fényt kapott az egyik városatya terebélyes, nagy mólójára, ahol ketten is vígan elfértünk, de nem is volt oly messze azon az unalmas-kátyús nyári úton sem.

   Még jóformán el esem helyezkedtünk, amikor váratlan látogatóink érkeztek. – Na már itt is az ellenőrzés – fordultam Gyulához, gyorsan rátekintve a botokra, nincs - e túl sok bedobva. Hát nem azok voltak, hanem a Tandari Tanya mindenesei, régi jó ismerősök, Tandari László  meg Pálinkás József, akik reklámhadjáratban voltak. Úgy látszik tudták hova kell jönni, mert engemet mint az később bebizonyosodott, ugyan csak megnyertek az ügyüknek. Én sem hittem volna, hogy aztán a horgász szezon nagy részét ott náluk, a Fishmania tavon fogom eltölteni. 

   Hát így kezdődött és nem bántam meg, hogy ezt a szép környezetet megismerhettem, tájaival, halaival, különleges háziállataival együtt. 

   Már első alkalommal, egy gyönyörű vasárnapon, amikor még csak ismerkedni mentem oda fényképezőgéppel a nyakamban, magával ragadott a vidék hangulata, az emberek kedvessége, és az a pedáns rend ami ott „jellemzően” uralkodott.  Pedig akkor ott éppen majálisi hangulat uralkodott, sokan lettek meghívva családostul, gyerekestől. Sütöttek-főztek a takarosan kiképzett rostélyosoknál, de sokan horgásztak is, hiszen ezek rendre horgászcsaládok voltak. Még a TV is hivatalos volt,  akadt munkájuk bőven, hiszen azt sem tudták mit vegyenek filmre, melyik nagy hal fárasztása az arra érdemes. Gyula feleségével csak utánam érkezett oda, éppen amikor a TV is, így hát készülhetett velük  egy adekvát interjú is. Ők sem gondolták volna, hogy délután már a TV-ben láthatják viszont magukat. 

    Akkor még csak ismerkedtem a helyszínnel, fényképezőgépemnek akadt a legtöbb munkája, hiszen szebbnél-szebb halak kerültek terítékre. Volt a horgászok között egy fiatal hölgy is, akit  nem győztem csodálni , hogy mennyire jól ért a horgászathoz. Egyre másra fogta szebbnél-szebb pontyokat de még egy szép nagy amurral is megbirkózott, ami egyébként verzírozott horgászoknak sem mindig sikerül. Rá is kérdeztem, ugyan milyen csalira fogja azt a sok szép halat? Mire csak úgy futtából odamondta, hogy hát pelletre, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne.( Én akkor hallottam először ilyen csali létezéséről!) Csak később tudtam meg, hogy Igaz Tímea a horgászatban igen csak jártas, hiszen horgászcsaládból származik. Hát nő létére, le a kalappal előtte! 

   El voltam ragadtatva a tóval, már alig vártam, hogy én is horgászhassam. Úgy is történt legközelebb már horgászbotjaim társaságában érkeztem és mondhatom halat is fogtam. A továbbiakban horgásztársamat Döncit sem volt nehéz rábeszélni erre. Aztán már rendre együtt jöttünk a tóra és nem emlékszem, hogy lett volna-e  olyan alkalom, amikor ne fogtunk volna halat. Érdekes mindig nagyobbak és nagyobbak jöttek, végül is egy gyönyörű 4,5 kilós tükrös lett a tórekordom. Mások fogtak még ennél is nagyobbakat, hiszen a tórekord 10 kiló körül mozog. Mi azonban így is nagyon meg voltunk elégedve, „kvantitásban” jóval túlszárnyaltuk a többi próbálkozót. Egyedül a tolókocsihoz kötött Baté Nándor „csapatot” nem tudtuk túlszárnyalni, Ők fogták mindig a legtöbb halat, valahányszor a tóhoz látogattak.

   A vidék, a Tandari tanya és az idetartozó Fishmania tó népszerüsítésében én is igyekeztem kivenni a részem, mint ahogy azt már egyéb esetekben is megtapasztalhatták munkáim során. Számtalan tetszetős felvétellel tudtam felhívni az érdeklődők figyelmét a Tandari vidékre. Fishmania képeim állandó látogatói a Facebook oldalaknak, de ebben az újságban megjelent cikkeim is ezt a szép helyet hivatottak az emberek tudomására hozni.

   Annak ellenére , hogy ez a komplekszum még hivatalosan meg sem lett nyitva, igen szép sikereket könyvelhet el magának. Ami az „exteriőrt” illeti horgászversenyeken kívül számos más nagyszerű rendezvény is helyet kapott. A főzőversenyektől kezdve a különböző sportrendezvényeken át, különböző kultúrmanifesztációk is napvilágot láttak. Ami pedig az „enteriőrt” illeti, a tetszetős épülettömb tágas beltere a legkülönbözőbb rendezvények, többek között névnap, születésnap, házassági évforduló, eljegyzés, különböző jubileumok megrendezésére biztosít kellemes otthont.

   Mindent összevetve egy ilyen kellemes környezetben létező, rendkívüli létesítménynek van helye a nap alatt, majd előbb-utóbb Vajdaság egy fénylő gyöngyszemeként tarthatjuk számon.

                                               

     Bojniczky György 

 

 

   

   

 


2013-11-09

Gondolatok a tóparton ...

Gondolatok a tóparton ...

 Idényvégi gondolatok a tóparton ...

Nekünk horgászoknak a tél vége jelenti a lelki feltöltődés kezdetét,amikor az utolsó kis összelapátolt hórakás is végérvényesen elolvad,és tartósan átveszi a helyét a lágyan melengető napsütés. Ekkor jön elő az a bizonyos érzés,amit minden horgász jól ismer. Nevezzük csak simán „de jó volna már pecázni egyet” érzésnek. Idén sem kezdődött ez másképp.

Az első zöld rügyek a fákon egyértelműen azt jelezték,valami elkezdődött. Egy újabb szezon veszi kezdetét,tele reményekkel,optimizmussal. A tavaszi áradás a Tiszán adta is a keszegnépet szép számban,de valahogy ez már kevésnek bizonyult,többre vágytam,nagy halakat szerettem volna fogni,olyan igazi botszaggató torpedókat. Optimizmusom nem hagyott cserben,mert pár napra rá egy felkérésnek eleget téve megismerhettem a Fishmania horgásztavat, ahol már jártam ugyan párszor,de még évekkel azelőtt. Akkor még a fiatalon elültetett fák nem adtak túl sok árnyékot,és a frissen telepített pontyok sem voltak éppen gigászi méretűek. Első idei látogatásom alkalmával egy teljesen másik látvány fogadott. A stílusosan megépített óriási kapun(én csak mennyországkapunak hívom) belépve gondolkodóba estem,mintha nem is ugyanott járnék mint pár évvel ez előtt. Időközben megépült a hatalmas téglaépület is,amely mint kiderült, rendezvényteremként és szállásként fog funkcionálni. Csak ámultam és azon gondolkodtam hány szorgos emberi kéz munkája ez az előttem álló világ csodája. Tovább haladtam,egyenesen a „természet lelkébe”,a tóhoz. A változás szemet gyönyörködtető volt,haragos zöld minden,a fák megnőttek,egy igazi gyöngyszemmé alakult a tó és környéke. Első horgászatom alkalmával legalább nyolc pontyot sikerült kivarázsolnom a vízből,nem is kellett ennél jobb ösztönző a folytatáshoz. A tavasz és nyárelő meg is hozta a hozzá fűzött reményeket,bármikor is mentem ki a tóra pecázni egyet,mindig megannyi pontyot sikerült fognom. Igaz,ilyenkor zömében az apróbbak esznek „ész nélkül”,de sokszor becsúszik egy-egy valamirevaló példány is. Aztán eljött a nyár,a kánikula,az elviselhetetlen forróság. Az az időszak,amikor még sötétben indulunk el,hogy pirkadatra a vízparton legyünk,bevetésre készen. Ilyenkor a halak sem olyan aktívak sajnos,a hőség őket is megviseli. Viszont jó pár rekordlistás fogás éppen a nyár folyamán került ki a vízből,és az apróbb pontyok sem falnak fel mindent amit az orruk elé rakunk,esélyt adva ezzel nagyobb társaiknak. Nyár vége felé,augusztus derekán már érezhetően nőtt a halak étvágya,és egyre többször jöttek a hírek a rekordlistás pontyokról,amúrokról. Sok boldog horgász fogta meg itt élete halát. Nekem személy szerint a legemlékezetesebb az volt,amikor egy nagyon szerencsés horgász éppen a feeder verseny közben döntötte meg az amúr rekordot,egy majdnem 10 kilós példányt sikerült szákba terelnie. Hogy miért akkora szerencse ez? Hát mert az amúrról köztudott,hogy egy igazi szabadulóművész,nem hogy a szákba nehéz beterelni,de képes a partról is visszaverni magát éltető elemébe. Ez a vízi torpedó is szeptemberi „gyümölcs” volt,jó pár társával együtt. A nyár és ősz folyamán megannyi színvonalas rendezvény is terítékre került itt,volt harci bemutató,íjászverseny,jó néhány horgász verseny,és gasztro kupa is. Azt hiszem nyugodtam mondhatjuk,hogy a változatos programok itt a jövő zálogát képezik,így nem csak mi horgászok,de bárki más is megtalálhatja a számára kellemes időtöltést,elfoglaltságot. Még a legkissebbek is,hisz nekik külön játszótér van kialakítva erre a célra. Így visszagondolva,mozgalmas egy év volt,nyüzsgött az élet a tó körül,sok jó emberrel megismerkedtem itt,sohasem unatkoztam.

De sajnos az idő múlik,és a természet makacsul magára öltötte jól megszokott rozsdavörös köntösét,amit majd tavasszal ismét zöldre cserél,viszont addig kénytelenek vagyunk beérni azzal a bizonyos „de jó volna már pecázni egyet” érzéssel!

 

 

 

Bödő Gábor Magyarkanizsáról


2013-10-10

Nyolcadik alkalommal találkoztak a tollforgatók

29-én, szombaton, ezúttal a magyarkanizsai Fishmania horgásztó adott otthont a Vajdasági Vízenjáró Tollforgatók Társaságának. Az immár méltán hagyományosnak nevezhető eseményre, évente egy napra, minden egyes alkalommal más helyszínen összejön az újságírókból álló neves társaság, és egy jó pecázás és halászléfőzés mellett egy tartalmas napot töltenek el együtt, majd ki-ki megírja élményeit és észrevételeit az adott hellyel, a tó élővilágával, és az azt körülölelő természeti adottságokkal kapcsolatban. A tanya tulajdonosa, Tandari László sajnos nem tudott eljönni a találkozóra, de a tógazda, Pálinkás József készséggel állt rendelkezésünkre. A rendezvényeiről méltán híres Tandari-tanya nem csak a horgászoknak nyújt kikapcsolódási lehetőséget. A rusztikus stílusban felépített etno-étterem születésnapoknak, esküvőknek, találkozóknak biztosít kellemes környezetet. A hatalmas téglaépület hamarosan teljesen felépül, és az emeleten szobák és apartmanok lesznek kialakítva, szállást is biztosítva ezzel az ide látogatóknak. A zöld övezet szerelmeseinek biztosított a kempingezési lehetőség, az akácfák árnyékában. A szépen megépített sütő-főző helyeken mindenki kibontakoztathatja gasztronómiai tudását, akár a tóból, frissen kifogott halból is. A legkisebbek sem unatkozhatnak itt, csúszdák, hinták, libikókák biztosítják nekik a kellemes időtöltést, de akár nézegethetik a háziállatokat is, vannak itt lovak, birkák, mangalicák, libák és kacsák, na meg Borisz, a szelíd vaddisznó. Külön hangsúlyt fektettek a tervezésnél a mozgáskorlátozottak számára, a tó megközelíthetősége nagyon könnyű, akár tolókocsival is. Az elmúlt évek során 17.000 facsemetét ültettek el a tanya területén, gyönyörű környezetet biztosítva ezzel az idelátogató vendégeknek. Képek és információk a tó ízlésesen kidolgozott honlapján is megtalálhatóak, awww.salas-tandari.com címen. A horgászoknak jó hír, hogy folyamatban van a Fishmania második tavának a kiépítése is, előreláthatóan jövőre el is készül, és háromszor akkora lesz mint az első. Nekünk most be kellett érnünk a már meglévővel, de a fogási rekordokat látva cseppet sem bántuk.

Hideg, esős reggelre érkeztünk, ahol a társaság apraja nagyja már a reggelire szánt szalonna és kolbász sütésével volt elfoglalva. Természetesen a melengető házi eperpálinka, és a speciálisan, Miskolci Magdolna által erre az alkalomra készített kökénypálinka elmaradhatatlan kelléke volt a napkezdésnek, sokunk örömére. Az évszakhoz képest elég zord időjárás ellenére hangulatos volt a nádcsomókkal ölelt terasz alatt a társalgás, sütögetés, ahol a jól összeszokott társaság egy-egy régebbi találkozókon csattant poénokkal, megjegyzésekkel tette felszabadultabbá a hangulatot. Az elmaradhatatlan közös fotó is elkészült, még a reggeli órákban, hogy utána a mindenre elszánt horgászok nyugodtan hódolhassanak szenvedélyüknek. A szitáló eső haragos zöldre festette a tavat ölelő élővilágot, ám ez a tanyán élő állatokat cseppet sem zavarta. A lovak legelésztek, a mangalicák meg vígan dagonyáztak a sárban, mintha csak ezt az időt várták volna. Meglepődve vettem észre, hogy Borisz, a szelíd vaddisznó nem tétlenkedett a nyáron, ugyanis két alomnyi kismalac született a meglévő mellé, mióta utoljára itt jártam. Apasági tesztre itt nem lesz szükség, mert Borisz az egyetlen kan a kondában. Szokták is mondani, két dudás egy csárdában nem fér meg. A horgászok már kivonultak a kiszemelt helyre, a nagy fogás reményében, én is így tettem, csak a tó másik felére, oda ahol a legtöbb amúr horogra akadt már. A végére amúrt persze nem sikerült fognom. Viszont kárpótol érte egy szép hármas ponty, ami a társaság ebédjét gazdagította, halászlé formájában. Mondanom sem kell, Juhász Gyula, a főszakács most is kitett magáért, isteni finom ebédet főzött!Közben jöttek a hírek a többi tollforgató horgásztól, lassan ugyan, de akadoznak a pontyok. Huzsvár József, aki egyébként ízig-vérig sporthorgász, rájött, hogy a mai pontycsemege nem más mint a szúnyoglárva. Rövid idő leforgása alatt megannyi pontyot sikerült partra terelnie a szomorú fűzfák "árnyékában".De a többiek sem maradtak le, Kazi István és Bojniczky György is kisvártatva csatlakozott a boldog horgászokhoz, ugyanis köztudott, hogy egy horgász akkor boldog, ha halat fog. Köteles Karcsi bácsi sem tudta megállni, és felcsalizott, de ő a Huzsvárral ellentétben egy igazi vadvízi horgász. A Dunára összerakott igencsak erős szerelés a tavi "finomszerelékes" pontyokat most nem tudta becsapni. Sebaj, ha legközelebb vadvízen találkozunk, ott meg az lesz a tuti!A nagy "halcsata" közben, a botok nélkül érkezettek fényképezőgépeikkel igyekeztek emlékezetessé tenni a napot, Bödő Sándor és Szántó Zoltán a háttérből követték az eseményeket, a vaku villanása tudatta, ők sem tétlenkednek. Az elkészült ebéd hírére mindenki félretette harci eszközét és bevonult az esőbiztos, szélvédett teraszra. A jóízű ebéd illatát érezve nem is kellett senkit rábeszélni hogy egyen. Jóllakottan, megpihenve, a kiadós adag halászlé után, amikor a társaság egy asztalnál ült, úgymond "hivatalosan" megkértek, hogy legyek én is a csapat tagja, mondanom sem kell, örömmel vállaltam!Megtiszteltetésnek érzem, hogy olyan emberek hívtak meg köreikbe, akik már sokat tettek a horgászatért, és hivatásuknak érzik, hogy írjanak is róla. Ezúton köszönöm a lehetőséget!

Késő délutánra járt az idő, a messziről érkezetteknek indulniuk kellett. Egy közös ígérettel búcsúztunk, a társaság ebben a formájában megmarad, és fokozatosan fiatalítva lesz!Jövőre újra találkozunk, egy új helyen, remélhetőleg szebb időben.


2013-10-10

A MÁSODIK HÉTFŐ UGYANOTT

A Tiszára akartam menni de a Dönci lebeszélt. Jó is tette ; derült ki utólag, mert azt a szelet ami akkor fújt, csónakba kibirni nem nagyon lehetett volna.
Menjünk mi csak a Tandari tóra, azt már ismerjük, meg ott biztos a fogás is – tántorított el barátom az eredeti célomtól.
Na jó nem bánom, oda én is nagyon szeretek menni, ha nem is fogunk halat, bár társaságot csinálunk a Hexi kutyának, az mindig örülni szokott nekünk. – egyeztem bele a dologba.
Hexi valóban nagy lelkesedéssel fogadott bennünket és örömében még a kapun  is kirohant.
Hívd vissza a kutyát, mielőtt becsukod a kaput – szóltam vissza Döncinek, de nyilván nem hallotta, mert a kutya kinn maradt. Másodszorra már meghallotta, mert kiment és nagyban hívogatta az ebet. Kimentem én is és látom, hogy a sunyi eb a kőkerítés mögül néz vissza. Elindultam utána, közben azt látom, hogy egyszer csak már belülről szalad felénk nagy fark csóválva, mintha csak azt mondaná – mit gondoltok ti, nekem nincs itt külön ki-be járatom?! - Hát a sunyi eb megleckéztetett bennünket. Van esze, nem hiába született vadászkutyának.
Hanem a szél az fújt ám istenigazából, egy-egy nejlonzacskóból pillanatok alatt léggömböt csinált és ember legyen a talpán aki azt utolérhette volna. El is repült néhány  kérdezés nélkül, aztán már csak úszva lehetett volna megközelíteni.
No ennek nem fog örülni a tógazda – mondom a barátomnak tudván, hogy az milyen pedáns ember. A tó körül én még nem láttam semmi „eldobottat”. Dicséretére legyen mondva,   még a kosarakat is mindig kiüríti ha arra megy.
Mi azonban horgászni jöttünk és egy jó adag szkepticizmussal láttunk neki a dolognak. A helyre érve megpróbáltam elképzelni a horgászatot. A fenekeseknek nem árthat annyira a szél, sőt még segíthet is a halfogásban mert időnként meg-meg mozdítja a csalit, egy-egy nagyobb széllőkés által. Legfeljebb a jelzőkarikákat kell kicsit jobban lesúlyozni,  ne lengesse annyira a megvadult fuvallat.
Már egy ideje helyén voltak a botok amikor Dönci úgy határozott elmegy Ő szemlét tartani az állatállományon, hiszen ilyen téren szakmabeli ( nyugalmazott agrármérnök), a horgászat az csak másodlagos, inkább a pihenést jelenti számára. A sok malac, ló, birka, kacsa, liba,  az-az Ő világa.
Eltelt egy idő mire visszajött, mondogatta is úgy inkább magának mint nekem, látott bár szép állatokat, halat úgysem fog ma látni.
Mármint, hogy Te nem fogsz, mert én fogok – vetettem oda neki csakúgy.
Hogy-hogy fogsz, talán már fogtál is?! – nézett rám kérdően.
Persze, hogy fogtam, ott van a hálóban – feleltem rezisztensen.
Dönci nem akart hinni a szemének a szép kétkilós ponty láttán.
Hogy tudtad meglátni egyáltalán a kapást ebben a nagy szélben? - dünnyögött  hitetlenkedve.
Hát nem tudod , hogy nekem „horgász szemem” van? – fordultam hozzá nagy bölcsen.
Persze az ilyen szép pontyok kapását még ebben a nagy viharos szélben is észlelni lehet, hiszen a kapásjelző karika ilyenkor igencsak nagy kitéréseket mutat, vagy fel- vagy leereszkedik és ez félreismerhetetlen jele a kapásnak.
Nem panaszkodhattunk a kapásokra, volt benne részünk bőven. Éppen a szélviharnak köszönhetően a víz dugig töltődött oxigénnel és csali is meg-megmozdult egy kicsit. Mi több kell egy étvágyra gerjedt pontynak?! Volt is kapásunk bőben, nem győztük fárasztani a szebbnél-szebb pontyokat. Persze szakítás is volt meg horogtörés is, de mindez a barátomnál, hiszen Ő csak „pihent”, nem horgászott. Mentségére legyen mondva, ezek a pontyok jó nagyok lehettek.
Engem az a dolog nem hagyott nyugton, hogy az úszós szerelékkel sehogy sem boldogulok. Hiába a önsúlyos toll, gyorsan süllyedő  zsinór, az egész szerelek rövid időn belül mindig partot ért. A földnyelv másik oldalán kisebbek voltak a hullámok, oda szél sem hatolt be olyan erővel. Végre ott rábirtam az úszót a helyben maradásra. Most már két felé kellett figyelnem, előre is meg hátra is. Olyan volt a fejem mint egy „teniszbíróé”, akinek a szeme állandóan a labdán kell hogy legyen. Így aztán mire odanéztem már görbült is a tollas kínai ötméteresem, aztán a kezemben mégjobban. Dönci is  odaállt már a merítővel de én megnyugtattam.
Várjál , még odébb lesz mire ez megadja magát, jó nagy lehet. –
Na jó, ahogy akarod. – ment vissza társam a fenekesekhez dünnyögve.
   Jól állta sarat a piros teleszkóp, de az orsó is mondta a magáét ugyancsak. -Ha minden jól megy ez a hal lesz a „tórekordom”- , gondolkodtam kissé előre.
   Jó idő eltelt  mire halam egy kis levegőt szippanthatott be. Amikor aztán  Dönci végre bemerithette, mondtam is neki.
Vigyázz most, amikor kiemeled a halat nehogy a meritőszák nyelének a végét fogjad, mert menten elgörbül . –
   Gyönyörű négy és fél kilós ponty került szárazra, barátom mindjárt rá is tette a kezét, hogy ezt Ő viszi haza. (Nekem akkor   nem volt szándékomban halat elvinni) Elégedettségem azonban határtalan volt, valóban a tórekordomat fogtam ki. És mit ad Isten, később fogtam még egy ilyet, ugyanitt-ugyanúgy.
   Hát nem akármilyen nap volt ez „ második hétfő”, akármennyire fújt is szél, nekünk megérte.

Bojniczky György


2013-10-10

A második péntek

- Te már egészen függővé váltál a horgászattól, „mániákus” horgász - mondaná B.Foky István délután 4 órakor, amikor még nem gondolok a hazamenetelre a tóról. Hát persze, hogy maradnék hiszen éppen egy szép nagy pontyot húztam ki a mielőbb.
- Az vagyok, „fishmániákus” lettem. Ki ne lenne itt az ?! – mondanám én.....
Nos amikor a horgásztársammal jövök meg a Húzsvár Józsival a versenyzővel, ilyen gondjaim nincsenek. Dönci naplementéig kitart mellettem, Józsinak meg csak délután kezd igazán beérni az etetése, nem hagyja talán ott éppen a finálét?!
Holnap péntek van, nem mond ez neked semmit? – mondom a telefonba Döncinek,
kezdvén így a talaj előkészítését.
- És hova mennénk? – kérdi  barátom.
- Természetesen a Fishmaniára, tudod már. A múltkor nem tudtál egy pontyot se fülön csípni, be kell ezt pótolni, nem gondolod?
Húzsvár Józsi is kapott az alkalmon, akkor még nem jutott eszébe a szombati – bezdáni horgászverseny, azt hitte egész napja szabad. Evidenciáját már csak kinn a tavon nézte meg és sejtelmei beigazolódtak, akkor viszont nem maradhat tovább délnél. Szerencsére már reggel 6-kor ott volt a helyszínen, mi csak 9 óra után.
Fogadjunk, hogy már legalább hármat fogtál – mondtam rögtön ahogy odaérkeztünk.
Nem, négyet –  jött a válasz a víz mellől.
Józsit a régi helyén találtuk (múlt pénteki). Mi is  ugyanazon az oldalon telepedtünk le  kicsit arrébb, ha ő tud fogni akkor mi is. Úgy is volt nemsokára egy kilón felüli tükrös került Dönci hálójába, Ő fogta, most kárpótolva volt a múltkori sikertelenségért is.
Egy időre ott kellett hagynom a színhelyet, Kanizsára mentem csónakmotor alkatrész ügyében. A lényeg az, hogy Dönci lelkére kötöttem legyen nyugodt, nem baj az ha lesz kapás, és a hal elszakítja vagy összegubancolja a damilt amíg távol leszek, azért nem fogok neheztelni rá. Persze úgy is volt,
alig , hogy visszaértem már azzal fogadott, hogy bajban van. Alig hogy  elmentem a nagy hosszú tollas bot már hajladozni kezdett és az úszó sem volt sehol. Tapasztalatlan barátom nagyot rántott a hosszú  boton  és 18-as előke azonnal elszakadt a szerelék többi része meg a fa tetején kötött ki. Végül is megúsztuk a dolgot egy újabb horog felkötésével . Nem nehezteltem rá, hiszen megigértem.
Nemsokára kapásom volt a fenekesen aminek eredményeképpen már, micsoda haladás a „súlylétrán” (eddig csak kilósakat fogtam), egy kétkilós tükröst szákolhattam.
Délután már hiába voltunk árnyékban, a nap egyenesen a vízből sütött szemünkbe és még kibírhatatlanul vibrált is. Etetés ide–etetés oda elhatároztuk, hogy átköltözünk a túloldali maximálisan árnyékos oldalra. Persze itt nem volt beetetve és órákig nem jelentkezett semmi , még az aprók sem. A nap már megközelítette a horizontot, amikor úgy határoztunk összepakolunk, itt már nem lesz semmi. Még a merítőhálót is előre összecsuktam, erre már ma nem lesz szükség, mondtam magamban. Hát nem úgy lett!  Éppen elkezdtem volna  a botokat is kiszedni amikor látom  ám, hogy a hosszú bot úszója hiányzik és bot is valahogy oldalra hajlik. Ennek fele sem tréfa ez csak hal lehet. Dönci gyorsan behúzta a fenekeseket, mert a fennakadt hal igen csak nagy tempóban úszott a a tó közepe felé. Erőltetni nem lehetett a vékony előke miatt. Hosszadalmas fárasztás következett. Még a tógazda, a Tandari Laci is felfigyelt az igen csak görbülő botra és még feleségét is odahívta had nézzék milyen az amikor tavuk „elemében” van.
Eltartott a fárasztás  mindenki kíváncsi volt , milyen lehet ez a hal,  mely ekkora erővel bír. Nem volt óriás 2,5 kg- os tükrös volt, az eddigi legnagyobbom. (Ezek a halak itt rendkívüli erővel bírnak). Dönci bajban volt a merítővel mert azt újra ki kellett nyitni de valahogy megoldotta. 
Végül is ez volt a legjobb napom a Fishmania tavon. Dönci is elégedett volt, mert mindig  a nagyobb halakat szerette volna hazavinni. Az 1,2 kilósnak meg is kegyelmezett, visszaengedte vízbe. Így is maradt neki 4,5 kg hala, az már nem semmi!

Bojniczky György


2013-10-10

Pontyozóverseny a Fishmania-tavon

Az idei szezonban nyitotta meg kapuját a pecások előtt a martonosi Fishmania-horgásztó. Az 1,2 hektáros  patkó alakú, agyagos medrű tórendszer rendezett, szép környezettel, bő zsákmánnyal kívánja szélesíteni a horgászlehetőségek amúgy sem szűk palettáját.
 Ami engem odavonzott az elsősorban a nyugodt, csendes környezet, és a napszakoktól függetlenül mindig fellelhető árnyékos horgászhely, ami ebben a rekkenő hőségben egyáltalán nem mellékes. Eddigi horgászataim során sosem fogtam 4-5 méretes pontynál kevesebbet. Nem vagyok a halételek szerelmese, de kíváncsiságból néhány potykát hazavittem és sütve is főzve is kitűnő ízük volt, attól függetlenül, hogy nem éppen R betűs hónap van.
 Mivel úgy gondoltam kiismertem a tavat és a  fogósabb horgászmódszerekre is rájöttem, természetesen beneveztem a Fishmania első úszós pontyversenyére. Szombatra hirdették meg a találkozót, engem meg pénteken utolért egy makacs vírus. Már a visszalépést fontolgattam, de az is eszembe jutott, hogy a kisorsolt placc helyett a terepi reterát mellettit kérem. Aztán csak nem akartam kivétel lenni és részt vettem a sorsoláson, ahol láss csodát szabályosan kihúztam az illemhely mellettit! De úgy látszik, hogy az az aranyhal amelyiket valaha visszadobtam csak egy kívánságomat teljesítette, mert halat azt nem fogtam. Igaz egyet megakasztottam, de a horgon maradt szép nagy pikkely bizonyította, hogy külső akasztás volt.
 A megmérettetésnek 22 vajdasági résztvevője volt. A versenyzőket három szektorba sorsolták és osztották szét a patkó külső ívén. Az időjárás is kedvében járt a szervezőknek, mert horgászatra alkalmas napos, nem túl meleg, szellős délelőttel ajándékozta meg a pecásokat.
 Mivel a kifogott halakat rögtön mérlegelték, így gyorsan híre ment, hogy a szektoromban a 16-oson ülő horgász fél óra alatt 5 pontyot fogott, ami el is döntötte ennek a pályarésznek a sorsát. Ahogy haladt az idő kiderült, hogy nem mozognak a halak, ahol ott vannak ott fognak, ahol nincsenek hiába minden távcsali ,egy darab sem jön arra. Így maradt hal nélkül az egész első szektor és a harmadik szektor vége  ( ahol én is ültem) , miközben a patkó közepén 18 pontyot fogtak. Ebből a második és a harmadik szektor győztese 13 darabot szákolt.
 Az első szektor győztesét sorsolással választották ki, ahol a szerencse a hazai Dobó Lászlónak kedvezett. A második szektort a törökbecsei Tápai Sándor nyerte meg  8060 ponttal. Sanyi  két pontyot fogott és a verseny legnagyobb halát egy 5,5 kilós amúrt. A harmadik szektor győztese és egyben a verseny bajnoka a mitrovicai Zoran Knežević lett 10 darab hallal és 10300 gramm öszsúllyal. A győztesek  izlésesen elkészített kerámiaplaketteket kaptak, amelyeket sérült gyermekek készítettek a magyarkanizsai Tulipán fazekasműhelyben. Ilyen jutalomban részesült Kanyó János is, aki megszervezte az első Fishmania pontyozó versenyt.                                             

Huzsvár József


2013-10-05

AZ ESŐ SEM AKADÁLY A FISHMANIA TAVON

 Be kell hogy valljam igen csak el voltam anyátlanodva amikor a lakásból kilépve zuhogó esőre leltem. Minden reményem azon nyomban szertefoszlott, egyáltalán nem tudtam elképzelni, mi lesz a mi régóta dédelgetett tervünkkel, a 8.Vajdasági Vízenjáró Tollforgatók találkozójával?! Rossz sejtelmek gyötörtek és teljesen tanácstalanul tértem vissza a lakásba. Balsejtelmeim igazolodni látszottak, amikor az első telefon is megcsörrent. B.Foky jelentkezett.

    Tudod Te , hogy esik az eső? – tudom feleltem vissza.

    Én ilyen esőben nem megyek sehová.- mondta és egy egész rakás kifogást sorolt fel, amiért Ő ilyenkor nem hajlandó útra kelni senki kedvéért sem.

Forgott a fejem nem tudtam mitévő legyek az előállt helyzetben. Talán legjobb lenne lemondani a találkozót?! De akkor jó pár emberrel kell beszélnem telefonon keresztül, az idő viszont már eléggé előrehaladott volt, egyesek már útnak is indulhattak. Legelőször is a találkozó színhelyét hívtam bejelentve, hogy a találkozó valószínűleg elmarad. Pálinkás József a Tandari Tanya mindenese azonban nem fogadta el maradéktalanul ezt az ötletet.

    Gyuri bácsi beszéljen maga először az emberekkel és majd tudassa velem, hogy mit határoztak- ajánlotta.

Szinte mindenkit el tudtam érni telefonon, és sorra lemondtam az összejövetelt. Már éppen újra hívni akartam Pálinkást, amikor váratlanul újra megcsörrent a telefon. Kazi István volt, a Vízenjáró Tollforgatók eddigi találkozóinak a megálmodója, szervezője.

    Márpedig György én elmegyek oda, ha törik - ha szakad. Horgásztam már -10 fokon is télen, akkor egy kis eső fog majd visszatántorítani?! – közöle velem Kazi határozottan.

    Mi már el is indultunk - mondta és bennem rögtön felcsillant a remény, talán mégsem dolgoztam hiába annyit az ügyön, vannak még határozott emberek...

Igen ám, de most mindent újra vissza kell csinálni. Megragadtam a telefont és intézkedtem. Sikerült. Most már megkönnyebbülve tárcsáztam a találkozó színhelyét.

    Jövünk, ez már biztos – közöltem Pálinkással hírt.

Hát így indult a Vajdasági Vízenjáró Tollforgatók nyolcadik találkája, mely végül is egészen jóra sikeredett. Ha valakinek nem tetszett az égből jövő áldás, az esernyőt fogott. Sokan viszont úgy jártak-keltek az égi csöpörgésben mintha az nem is létezett volna. Huzsvár Józsinak, a versenyzőnek akkora esernyői vannak, hogy számára, mint ahogy mondja is, nem létezik eső. De voltak más esernyők is, Szántó Zoltán pl. egy kék esernyővel sétált horgásztól-horgászig a drukker szerepében. Kazinak olyan eső-űrruhája volt melyben nem is vett tudomást az esőről. Én is egy esernyővel a hátamon ténykedtem a horgászbotok körül nem állíhatom, hogy nem zavart de így is meg tudtam fogni a napi pontyadagomat, az 5-6 pontyot, olyan 10 kiló összsúlyban. Huzsvár a versenyző állandóan fárasztott, de azért valami „igen- nagy” most is elszakította a zsinórját, mint eddig mindig is. Ellenben a Pannon TV riportere előtt azonmód- rögtön kirántott egy pontyot, „ meg volt beszélve”. Bödő Gábor elsőnek fogott halat, később ezt megtoldotta még eggyel. Köteles Károly a „versenyző” egyik esernyője alatt talált menedéket, sehogyan sem tudott a megbarátkozni a tóval, csak úgy a rend kedvéért áztatott horgot. Viszont egy az egyben tudta végignézni Huzsvár halas vívódásait és nem unatkozott, de az eső sem árthatott neki.

A déli órákban elhangzott a raport, sorakozó mert kész a halászlé. Minden orsómon felengedtem a féket, ha jön hal had vigye a zsinórt kedvére, csak ne az egész szerelést. Persze az úszós szereléken volt is kapás a távollétemben, mondták is az utánam jövők, -már megint hal van a botomon- ! Na nem szaladtam azon nyomban mint az bizonyos horgászkörökben szokás, had úszkáljon a hal kedvére a csalimmal, még az sem baj ha a másik botom zsinórját is magával viszi, annak a zsinórja is fel volt engedve.

Mi tagadás a halászlé finom volt, annak ellenére is , hogy nem volt csípős. Az erős paprika kifelejtődött a tartozékokból. Ezt az én számlámra lehet írni, én voltam „halászlé tartozékok” beszerzésével megbízva. Persze én nem igénylem az erős lét, így hát nem is csoda ha egy ilyen „apróság” elkerülte a figyelmemet.

Ebéd után uzsgyi vissza a horgászathoz, mások is úgy tettek hiszen még horgászni akartak ha már itt a lehetőség. Zsinórjaim nem lettek összekeverve, mindössze az történt, hogy az úszót az eredeti helyénél 10 méterrel arrébb találtam. De volt még kapás bőven, nem panaszkodhattam.

Azt hiszem mások, a többi tollforgató sem unatkozott. Természetesen utolsónak hagytam el a színhelyet, mint egy derék hajóskapitány, ha süllyed a hajó. A többiek lassan kezdtek szétszivárogni, mindenek előtt a távolabbról érkezettek, senki sem akarta ilyen vizenyős időben még sötétet is reszkírozni.

Pálinkás József a tó mindenese igazán kitett magáért, nagyon igyekezett a vendégek kedvébe járni, úgyhogy minden dicséretünk az Övé. Búcsúzáskor kihangsúlyozta, jövőre visszavár bennünket tollforgatókat, talán akkor majd még szép napos idővel is szolgálhat, többek között.

Bojniczky György


2013-09-26

György Bojniczky beszámolója

Sajnos mostanában már csak nagyítóval kereshetjük a szép időt, legalább is olyat, amilyen a horgászatnak is megfelel.

Tulajdonképpen nem is a hallal van a baj, hiszen az már (még ) + 8 ◦c foknál is aktív, hanem velünk. Esőben, hidegben, szélben kinek van kedve vízpartra ülni?! Nos ezekből a rossz időkből az utóbbi időben ugyancsak kijár. Igaz, hogy a „Vénasszonyok nyara” is itt áll lesben, a közelben és csak az alkalomra vár.

Kihasználva egy ilyet (szintén lesből), rögtön nekilendültünk a barátommal. Irány egy horgásztó, ilyenből sok van manapság, bár kiválaszthatjuk a nekünk legmegfelelőbbet. Eddig is a Tandari Tanyára jártunk, a Fishmánia tóra, nem látom semmi okát annak, hogy ezen most változtassunk.

Hétfő van-szép idő, hát nekilendültünk Döncivel, állandó kísérőmmel. A „Versenyző” ezúttal csak 9 után tud jönni. Nem baj, addig legalább fogunk egyet-mást, hogy legyen mivel dicsekedni mikor megérkezik.

Dönci úszója elég furcsán viselkedett lefeküdt majd felkelt, azután újra lefeküdt és ez így ment egy ideig. Mondta is - a tollason valami kishal lehet, meg kellene nézni-. Persze én sejtettem, hogy mi áll a dolog mögött, megemeltem a botot és azonnal a kezébe is nyomtam a barátomnak. – Na itt a Te kishalad, akkor húzzad ki -. Te Gyukec ez nem kicsi!- szólt Dönci megilletődve, majd mindjárt hozzátette -Vedd ki gyorsan a többi botot mert összegabalyodunk.- Persze én menteném a menthetőt, - nem kell, már átment a zsinórokon- mondtam. A végén mégis Döncinek lett igaza, az utolsó bot zsinórját mégis csak elkapta. – Ez nem is olyan kicsi – állapította meg Dönci. – Hozd a merítőt gyorsan- tette hozzá.

Persze felszínre hozni ezt a halat nem volt könnyű, pláne neki, aki ide csak „pihenni” jár velem. Halunk jó nagy örvényeket kavart, mielőtt egyáltalán a felszínre óhajtott volna jönni. Elmúlott egy idő mire egyáltalán megláthattuk kivel is van dolgunk. Hát bizony egy szép nagy kövér tükrössel mely utólag lemérve a három kilót is megközelítette.

Most már alig vártuk a „versenyzőt” hogy eldicsekedjünk ezzel a szép zsákmánnyal. Hiúságunk azonban sajnos nem talált vevőre, mert Húzsvár Józsi végül is nem jött el, más elintéznivalói akadtak. Kár, mert délután egy óráig még három ilyet is fogtunk.

Érdekes, hogy azután teljesen leállt a hal. Órákig nem mozdult semmi, csak valamikor este felé amikor a nap már leáldozóban volt, jöttek volna a kapások. Volt is egy pár kapásunk még de talán jobb is, hogy nem akadtak meg mert már féllábbal útban voltunk hazafelé. Minden cucc a kocsiban volt, a botok utóljára lettek hagyva. Nem kisértettük magunkat további próbálkozással, hiszen majd 6 kiló „halászlé” anyag lapult hálóinkban, fejenként.

Bojniczky György


2013-07-28

György Bojniczky beszámolója

Nem először vagyok itt, már ki tudja hanyadszor?! Valami mindig újra ide vonz. Pedig van még ilyen magán tó bőven az utóbbi időben. Nekem itt tetszik.

Barátommal Döncivel szoktunk horgászni, ezúttal egy másik társam “Vízenjáró tollforgató”, versenyző is velünk tartott. Húzsvár Józsi nagy tudósa a horgászatnak, a versenyeken nem igen ad alább egy dobogós helynél.

Társamat, aki mindig csak azt szokta mondani, - csak egy halat fogjunk-, akkor Ő már meg lessz elégedve, most azzal szekíroztam, -itt van Józsi aki biztos megfogja majd azt a bizonyost.

De hát álljon meg a menet, olyan víz ez ahol másnak kell megfogni az én halamat?! Dehogy is, hiszen a tó tele van szebbnél-szebb halakkal. Aki csak egy kicsit is konyít a horgászathoz az már foghat.

Józsi az “U” betű alakú tó job belső szárát vette faggatóra, még mi egy terebélyes japán fűz árnyékában a baloldalt. Relatív közel voltunk egymáshoz, birtunk beszélgetni. Józsi két féder “aduttot” állitott fel, míg egy szuperfinom szereléssel meg tollazott. A beetetés java részét is oda szánta.

Két fenekesem bölcsen hallgatott, önsúlyos úszóm azonban igen csak kiemelkedett a vízből, majd ünnepélyesen el is tünt, de nem akadt. Közben horgászcsuzlimmal szorgalmasan lövöldöztem be az etetőgombócokat.

Józsi nem akármivel etetett, jól bevált versenykeveréket alkalmazott aminek aztán meg is lett az eredménye. De ne vágjunk a dolgok elejébe.

Itt is-ott is hal ugrott, éppen a csalik közelében de a kukorica sehogy sem smakkolt nekik. Még akkor sem amikor gilisztával élesítettük azt. Dönci már unta a várakozást és egyre forszírozta az élőcsalit. Én azonban idegenkedtem az apróbb halak reagálásától. Mint később kiderült, aznap mégis a “gilisztacsali” jegyében telt el.

Józsi törte meg a jeget, finom hajlékony botja jelezte, hogy Ő már fáraszt. Hamarosan egy szép nyúlánk tükrös került teritékre, kiló körüli. Ilyenből van a legtöbb a tóban de van nagy is, de akkor jaj a finom szereléknek.

Dönci unszolására aztán piros gilisztát meg légypondrót szendvicseltem össze, ami nem sokára meg is hozta az eredményt. Az egyik karikám lassan, araszossan emelkedni kezdett. Ez a ponty is olyan volt mint a Józsié. Pillanatnyilag döntetlen volt az eredmény, a két horgásztábor között. Persze nem sokáig, mert versenytársam mint, szokás szerint ugyancsak ráérzett a pontyokra, úgymond beérett nála az etetés. Egyre-másra jöttek a szép pontyok de ez már nem is ment csodaszámba, inkább Józsi rendhagyó taktikája. Azt találta ki, hogy ha csak egy kicsit is eltávolodik a botoktól máris van kapása. Ez azután bevállt, (nagy álltalánosságban is ez így szokott lenni). Józsit aztán számtalanszor láttuk a botokhoz futni. Többször már csak az üresen fityegő zsinórvégre ért oda. Hanem egyszer csak könnyű szerelését valami igen-nagyon elkezdte húzni. Hiába sétált utána a parton, az csak ment. Mondta is -ez nem jön - csak megy.- Aztán leakadt, talán jobb is, nem kellett újra szerelni.

Dönci barátom három hazaszánt pontya közül eggyet mégis más fogott meg, kettőt én. Neki sehogy sem sikerült valamit megakasztani, pedig de szeretett volna. Éppen ebből a megfontolásból maradtunk majdnem naplementéig, de majd legközelebb talán sikerül neki.

Bojniczky György


2013-07-20

Jaxson

Jaxson

A szabadkai Jaxon Fishing SHE tagjai Szabó Zoltán Úr vezetésével edzést tartott horgásztavunkon. A kitartó és lelkes különítmény tagjai 12 órát pecáztak megállás nélkül (2 kávé szünettel, azt is a víz mellett elfogyasztva) vidám hangulatban, derűfényes szép időben egymás után fogták a szebbnél-szebb pontyokat. A csendes és nyugodt környezet mély emléket hagyott barátainkban, és a közeli viszontlátás reményében búcsúztunk el alkonyatkor.
Külön kiemelendő sporthorgász vendégeink fokozott és körültekintő figyelme, ahogyan a halakkal bántak és engedték azokat vissza a tóba ! Sajnos, emberi szóval nehéz leírni az átélt élmény, a bőséges zsákmány, a kikapcsolódás és a barátkozás megható érzését, de a kipirult, mosolygós, elégedett arcvonások a hozzánk eljuttatott fotókról méltóképpen tükrözik vendégeink örömét. Szeretettel várjuk Önöket legközelebb is ! Fishmánia horgásztó Martonos.


2013-07-19

Igor Petrovity beszámolója (fordítás)

Igor Petrovic, fanatikus piroti sporthorgász is meglátogatta horgásztavunkat és pár óra leforgása alatt sok-sok pontyot fogott és engedett vissza a tóba. Búcsúzóul Igor ezt üzente: Gyönyörű környezet, csend és nyugalom, vendégváró kedves házigazdák, sok-sok ponty kifogott rövid idő alatt - hamarosan visszajövünk ide barátaimmal, családosan! Köszönöm Nikicic Tominak hogy ajánlotta ezt a tavat. üdv


2013-07-18

Martonosi Helytörténeti Társaság - Játszókuckó

A martonosi Történeti Társaság által szervezett gyermektábor lakói, zömmel alsós kisdiákok ás óvódások Martonosról, Horgosról, Kispiacról játékos délutánon vettek részt a Tandari-szálláson. Megérkezésük után Bózsó K. Ildikó, Zsinka B. Andrea és segítőik vezetésével megismerkedtek a szállás épületeivel, körbejárták a tavakat, megtekintették a mini-zoo állatait és látvány pontyetetést izgultak végig példás csenden ezután következett a focimérkőzés, különböző játékok és millió kérdés a látottakról. Az uzsonna után láthatóan egészségesen kipirulva-fáradva traktorra szálltak és visszadöcögtek a kis lurkók a történeti táborba - búcsúzóul emléklapot nyújtva át a Tandari-szállásnak a felejthetetlen délutánért. Felemelő érzés volt látni a 6-11 éves picik örömét, boldogságát a szabadban, örültünk és köszönjük, hogy bennünket választottak - maradandó élményt okozva ezáltal a házigazdáknak és természetesen szeretettel visszavárunk mindenkit.


2013-07-09

IV. ROCK FOREVER Horgászkupa Tápiószentmárton HU

Egy iszonyatosan jó hangulatú versenyen vagyunk túl! Fantasztikus társaság, profi szervezés jellemezte a IV. Rock Forever horgászkupát! És hogy hogy fér meg ez a csendes, nyugodt sport mint a horgászat a rockzenével, koncertekkel? - Ezt majd hamarosan megtudjátok, addig is "nincs is annál szebb dolog a világon, mint amikor a csend ajtaját páros lábbal rúgja be a Rock and Roll!!!"
Sajnos nagyon rossz helyet sikerült húznunk, és a mellettünk folyó Rock FM party illetve Gábor Áron Rézágyújának lövései sem tettek túl jót a halat kapókedvének!
Így csak egy citromdíjat sikerült bezsebelnem a legextrémebb fogásért, ami egy Tekibéka volt!

 

helyezés...

 

írta: Dávid Zoltán

 



QR code

Funs




Hírek

  • 2017-12-11
    ezüst vasárnapi ebéd

    EZÜSTVASÁRNAPI CSALÁDI EBÉD december 17-énMENÜ EBÉD 600.- din : tyúkhúsleves, zöldséggel töltöt ...
  • 2017-12-04
    bronzvasárnapi ebéd

    BRONZVASÁRNAPI CSALÁDI EBÉD december 10-én1. MENÜ 400.- din : csirkeragu leves túrógombóccal, gyümölccsel t ...
  • 2017-12-02
    ARANYVASÁRNAP

    ARANYVASÁRNAPI CSALÁDI EBÉD A december 24-én 12,00 órától. Ünnepi menü 600.- din : frankfurti leves, füst ...

bővebben...

Partnereink

Metalmania d.o.o.

eladó kiadó ház lakás
Hooncilla.com - Nekretnine

Top Fish.rs

Banja Kanjiza

Dream

Vojvodinaweb

barkakanizsa


Megtalálhatóak
vagyunk:
GPSTandari Szállás
24417 Martonos
Slatina 2.

info@salas-tandari.com
Fishmania
rajongók:
facebook icon twitter icon  google+ icon

támogatóink:
Metalmania d.o.o.
Írjon a vendégkönyvünkbe.